A jelenlegi hazai vízgazdálkodás egyik legkomolyabb feladata és egyben kihívása a települési vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése annak érdekében, hogy a települések felkészülhessenek a társadalmi, illetve környezeti változásokra. A települési vízgazdálkodás egy olyan komplex több tényezős rendszer (a környezetvédelem, az ipar és mezőgazdaság, valamint a meglévő és új infrastruktúra-fejlesztés összehangolása), melynek sikeressége a településen társadalmi konszenzuson alapul és közösségileg kialakított megoldásokon múlik.

Az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT) integrálja és biztosítja a kapcsolatot a települési és területi vízgazdálkodás elemei között, a településen belüli vízgazdálkodási elemek között, valamint a település fejlesztési elemek, a települési vízgazdálkodás és a területi vízgazdálkodás elemei között.

Az ITVT feladata, hogy alapinformációt, adatbázist biztosítson az önkormányzatok számára az adott település vízzel, vízgazdálkodással összefüggő területeiről, segít megteremteni az összhangot a települést (a teljes közigazgatási területre vonatkozóan) érintő vízgazdálkodási feladatok és a településfejlesztés között, továbbá összességében meghatározza egy települési önkormányzat vízzel kapcsolatos kötelezettségeit, azaz a működtetéshez szükséges teendőit, és a fejlesztéshez szükséges feladatait.

Az általunk elkészített Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervek: Aszód, Bénye, Bonyhád, Csomád, Döbrököz, Értény, Gyöngyös, Hajdúböszörmény, Iváncsa, Jászberény, Kemence, Kunhegyes, Kóspallag, Mogyoród, Nagykovácsi, Perőcsény, Pécel, Polgárdi, Úri.

Az általunk elkészített Vízkár-elhárítási Tervek: Aszód, Bénye, Boldog, Bonyhád, Borsosberény, Csurgó, Értény, Gyöngyös, Gyömrő, Hajdúböszörmény, Iváncsa, Jászberény, Kemence, Kóspallag, Kunhegyes, Kunszentmárton, Perőcsény, Pécel, Siófok, Sámsonháza, Szentendre, Szolnok, Tésa, Tiszasas, Tököl, Úri, Zebegény, Zsámbék.

Ellenálló Képességi Terv (korábban Üzemeltetői Biztonsági Terv- ÜBT): Szentendre Város önkormányzati árvízi védekezésben érintett szervezet és mobil árvízvédelmi fal infrastruktúra Ellenálló Képességi Tervének elkészítése

A kritikus infrastruktúra védelmi jogszabályokban jelenleg nevesített Üzemeltetői Biztonsági Terv (ÜBT) készítésére vonatkozó formai és tartalmi követelmények tervezetten 2025. január 1-től megváltoznak. A tervezett jogszabályok alapján az új megnevezés szerint Ellenálló Képességi Tervet szükséges készítenie az arra kötelezetteknek.

A létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet szabályozza azt, hogy a vízkárelhárítás területén milyen létesítményt kell nemzeti létfontosságú rendszerelemként azonosítani.

A 2.§ (3) bekezdés b) pont alapján a "Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként” kell azonosítani, ha

• ba) legalább 2000 m³/sec éves középvízhozamú vagy államhatárt is alkotó folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség, és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,
• bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb, mint 1:10 km/km².

A fentieket figyelembe véve amennyiben mobilgátas védekezést végez egy adott település, az idézett ba) pont alapján azt nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani.